A pikkelysömör olyan nem fertőző, gyakori, krónikus és nem gyógyítható betegség, mely akkor alakul ki, ha az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bőrsejtek (keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bőrsejtek a bőr felszínén vörös, pikkelyszerű, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek és nagyon fájdalmasak lehetnek. Ezek a kiütések a bőrfelület súlyos elváltozását okozhatják, és a pikkelysömörben szenvedő embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbőrt támadja meg, de bármely testrészen előfordulhat, sőt, némely súlyos esetben az egész testre is kiterjedhet. Becslések szerint az egész világon nem kevesebb, mint 80 millió ember (minden ötvenedik ember) szenved pikkelysömörben, és ez a szám folyamatosan nő. Egyelőre a szakemberek nem tudják pontosan, mi okozza. Úgy tűnik az öröklődő (genetikai) összefüggés már bizonyított. A pikkelysömörtől szenvedő személyek mintegy egyharmad részénél felfedezhető a család egyéb tagjainál való előfordulás. Ha mindkét szülőt érinti, 50% a valószínűsége, hogy a későbbiek folyamán gyermekeiknél is kialakul. Férfiakat, nőket egyformán veszélyezteti.
A pikkelysömör bárkire, bármikor lesújthat, bár kisgyermekkorban, főleg 4 éves kor alatt ritka. Két olyan időszak van, amikor a legnagyobb valószínűséggel kialakul: a tizenéves kor végétől a húszas életévek közepéig terjedően, valamint az érett felnőttkor.
Az előbb említett öröklődésen kívül:
Gennyes pikkelysömör
Elsősorban a felnőtteknél megjelenő gennyes pikkelysömör jellemzője: vörös bőr által határolt fehér gennyhólyagok (nem fertőzőek). A genny fehérvérsejtekből áll. Ez nem egy fertőzés, így maga a betegség sem fertőző. Behatárolhatóak a testnek azon területei, ahol a gennyes pikkelysömör általában kialakul, például a kezeken és a lábakon. Kialakulására a szakaszosság jellemző, azaz először a bőr pirosodik ki, amin aztán megjelennek a gennyhólyagok és a pikkelyek.
Eritrodermikus pikkelysömör
Az eritrodermikus pikkelysömör a pikkelysömör gyulladásos formája, amely gyakran a test felületének jelentős részét érinti. Kialakulhat a gennyes pikkelysömörrel együtt. Jellemzői: időszakos, kiterjedt, tűzpiros bőr. A bőr gyulladásos vörössége és pikkelyeződése gyakran erős viszketéssel és fájdalommal jár együtt. Általában a krónikus plakkos pikkelysömörben szenvedő, ötven év körüli betegeknél alakul ki. Az összes pikkelysömör-eset 1-2%-a tartozik ebbe a csoportba.
Inverz pikkelysömör
Az inverz pikkelysömör a hónaljban, az lágyékhajlatban, a mellek alatt, valamint az ivarszervek és a fenék körül található bőhajlatokban fordul elő. A pikkelysömör e fajtája úgy néz ki, mint egy nagy vörös horzsolás, rendszerint nem található rajta pikkely, ami a foltos pikkelysömörre jellemző. Felülete simának és fényesnek tűnhet. Az inverz pikkelysömört főképpen a dörzsölésből és verejtékezésből eredő irritáció okozza mivel borhajlatokban és lágy területeken helyezkedik el. Előfordulása gyakoribb és kellemetlenebb túlsúlyos embereknél és azoknál, akiknek mély bőrhajlataik vannak.
A foltos (plakkos) pikkelysömör
A pikkelysömör-esetek 75-80%-a, a betegség leggyakoribb formája. Ezt a fajtát kiálló, megvastagodott vörös bőrterületek jellemzik, amelyeket ezüstfehér hámlós réteg bprít. Leggyakrabban a térden, könyökökön, fejbőrön, a fülek mögött, a keresztcsonton, a köldökön, a farpofák között és a nemi szervek tájékán jelenik meg.
Pettyes (guttate) pikkelysömör
A pettyes pikkelysömör a pikkelysömörnek egy olyan megjelenési formája, amely gyakran gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban alakul ki. Maga a szó (pettyes) latin eredetű, jelentése "csepp". Ennél a pikkelysömörnél apró, vörös pontok borítják a beteg borét. A sebek rendszerint a beteg törzsén és végtagjain jelennek meg, és a pettyek nem olyan kiterjedtek, mint a foltos pikkelysömör sebei.
Pusztuláris pikkelysömör
A pusztuláris pikkelysömör (az összes pikkelysömör-eset 2%-a) a pikkelysömör nehezen kezelhető, ritkább formája, amely általában idős betegeken fordul elő. Megjelenhet új betegségként, vagy a plakkos pikkelysömör kiújulásaként. Jellemzője az elsősorban a kézen és a talpakon megvastagodott, vörös bőr.