Az ősz csodálatos gyümölcse a birsalma(Cydonia oblonga). Két birsalmafánk is van, így gondoltam, hogy idén is csinálok birsalma szappant. A birsalma vélhetően Törökországból származik és Magyarországon az 1300 -as években jelent meg először. Egyes Biblia fordítók szerint az a bizonyos alma is birsalma volt.
A birsalma szappan színe is elvarázsol. A szappan mély bordóvá válik az érése alatt. A szappanba a finom olajok mellé tettem 100%-os hígítatlan citromfű illóolajat, ami rendkívül frissítő hatású.
A birsalmának nagyon magas a pektin tartalma , de magas a kálium, a magnézium tartalma is. Használják repedezett bőr gyógyítására, mellbimbógyulladásra, reumára.
A rendkívül egészséges gyümölcsöt viszonylag alacsony energiatartalom, jól lebomló szénhidrátok, valamint A-, B3-, B6-, Bg-, C- (és kísérője, a citrin, vagyis P-) vitamin, kalcium, vas, magnézium, foszfor, kálium, nátrium jelenléte jellemzi. Több értékes vitamin és ásványi anyag van benne, mint az almában. Vízhiányos bőrre ajánlom , mert kiválóan hidratálja a bőrt , feszesíti és élénkíti, az érzékeny bőrt, kisimítja a szem alatti ödémákat. Érdemes dekoltázsra is tenni a kifacsart levét.
2015 szept 23.
Noha a birsalmát és/vagy a birskörtét az egyik legrégebbi gyümölcsként tartják számon – melynek számos jótékony hatása ismert –, fogyasztása hazánkban kevésbé elterjedt, pedig beérett állapotban igazán finom és egészséges rágcsálnivaló. Nagyanyáink régen a szekrény tetején tartották szüretelése után, hogy könnyebben beérjen, és hónapokig elálljon. Sőt, az érés során lakásillatosítóként is szolgált.
Tudományos nevén: Cydonia Oblonga, fordítása: krétai alma, de a köznyelv birskörtvélynek is hívja. Két megjelenési formája, a birsalma és -körte, csak alakjában különbözik egymástól. A rózsafélék családjába tartozik csakúgy, mint a barack, a meggy és a körte. A magyar „birs” szó ismeretlen eredetű, legkorábbi alakjai bis, biss voltak. A birs a meleg éghajlatot kedveli, úgy tartják, ahol a szőlő megterem, ott a birs is. Eredeti termőterületein, Iránban, Örményországban vadbirset is találhatunk. A négy-hat méteresre növő fa rózsaszínes virágait májusban és júniusban hozza, levelei sötétzöldek. A gyümölcs szeptemberben, októberben érik, de egyes fajokat novemberben, decemberben szüretelnek. A világon mintegy kétszáz faj ismert. Termése éretlenül zöld színű, szürkésfehér piheszőrei vannak, melyek késő őszre ledörzsölődnek; az ekkorra érett, fényes aranysárga, kemény falú, erős illatú almatermés, melynek formája almára vagy körtére emlékeztető, tipikusan 7–12 centiméter hosszú, 6–9 centiméter széles (a vad példányoké csak 2,5-3,5 centiméter átmérőjű). Ugyanazon növény is teremhet egyik évben körte, a másik évben pedig alma alakú gyümölcsöket. Általában a kevés magvú gyümölcsök megnyúltabb formájúak. Hazánkban legismertebb a Bereczki, a Leskováci és a Konstantinápolyi birs.
A birsnek a körtével nagyjából megegyező a szénhidráttartalma, viszont C-vitaminban gazdagabb. Pektint és csersavat is bőségesen tartalmaz: a legtöbb pektin a héjában és a magházában található, ettől keményedik meg a birsalmasajt, tehát ha „sajtot” szeretnénk készíteni, ne hámozzuk meg előre a birset. A népi gyógyászat egész magvait köhögéscsillapítóként, enyhe hashajtóként alkalmazza. Kenőcsökben repedezett bőr, égési sérülések, felfekvések, aranyér kezelésére használatos, a kozmetikában kenőcsalapanyag. Nyálka- és cserzőanyagokban gazdag leve a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek, bélproblémáknak ellenszere. A birs pektintartalma miatt megköti a „méreganyagokat” a tápcsatornában. A birs emésztési problémák esetén is használatos: például Don Quijote Sancho Panza gyomorrontását is birssel javasolta gyógyítani. A birs egyébként termékenységi szimbólum, a görög mitológiában is szerepel. Nyákoldó hatásán túl nyugtató hatású is a birs levéből készült főzet.
Birsalmakrém-leves